2093 nap
hatalmas idő. Olyannyira, hogy ez alatt még egy 91-szeres futamgyőztes is képes
elfelejteni, mi is a teendő ilyenkor. Márpedig Michael Schumacher pontosan
ennyi nap elteltével tért vissza az őt megillető helyre: a dobogóra. Persze
földöntúli boldogságáról nem csupán a fotózáskor és az interjúszobában vétett
apró bakija árulkodik. E nap különlegességéről ugyanis mindent elmond gyermeki
öröme, valamint az a csillogás a szemeiben. Na és persze ő maga, mégpedig az
alábbi interjúban.
Michael,
üdvözlünk újra a Forma–1 dobogóján. Sokat előztél, mikor gondoltál rá, hogy
összejöhet a dobogó?
Schumacher: A verseny végén egyáltalán nem gondoltam a
dobogóra. Átmentem a célvonalon, és megkérdeztem a fiúkat, melyik pozíciót
szereztem meg. Láttam Webber boksztábláját és nem sokkal a vége előtt a
nyolcadik és hetedik helyet mutatta. Tudtam, hogy közvetlenül előtte vagyok.
Aztán a fiúk mondták, hogy ’harmadik hely, dobogós vagy!’ Alig tudom elhinni!
Ezt egyáltalán nem vártam. Ilyenkor elveszted a fonalat. A verseny utolsó
fázisában igencsak elfoglalt voltam. Aztán ott volt Maldonado és Hamilton
esete. Nyilván csak kettejüket kellett megelőznöm, mégis ekkor elvesztettem a
fonalat.
Azt hiszem,
ezek olyan pillanatok, amik visszahoztak a Forma–1-be.
Schumacher: Igen, az ilyen pillanatokat természetesen
igazán élvezi az ember. Egyszerűen csodálatos érzés ilyen hosszú idő után ismét
itt lenni. Párszor már elég közel voltunk, és most igazán különleges módon
sikerült – egy olyan pályán, ahol nem egyszerű előzni. Ha ezek után még
váratlanul a dobogóra is sikerül felkerülnöd, mint ma nekem, az egyenesen a
legjobb. Ez még elégedettebbé tesz.
Beszéljünk az
utolsó körökről. A vége előtt 16 körrel friss gumikat kaptál. A sárga zászlók
miatt és egyáltalán az események alapján ez igazán izgalmasnak ígérkezett,
nemde?
Schumacher: Igen. Fogalmam sem volt, hogy útban vagyok
egy dobogó felé. Amikor átmentem a célon, nem tudtam erről semmit. De nagyon
izgalmas volt egész idő alatt párharcokat vívni. Webber folyamatosan a váltómon
volt, így miközben elöl is küzdenem kellett, folyamatosan figyelnem kellett
hátra is. Izgalmas volt. Ezért is vagyok itt: szükségem van erre az izgalomra,
és ezek a srácok igencsak izgalmassá tették a dolgomat, semmi kétség. Aztán a
végén jött a hír a harmadik helyről. Ez egy igazán szép verseny volt, még akkor
is, ha váratlanul.
Mindenek
előtt váratlan, mert Te és Nico Rosberg és az időközben nem voltatok pontszerző
helyen. A végén ő is nyert még egy-két helyet, és így hatodik lett.
Mindkettőtök számára jó verseny volt.
Schumacher: Igen, elég későn döntöttünk úgy, hogy egy
egykiállásos helyet kétkiállásos stratégiára váltunk. Ez azt jelentette, hogy a
verseny végén még elég jók lesznek a gumijaink. Más versenyzők egy kiálláson
voltak vagy már túlvoltak a második kerékcseréjükön, ezért végül küzdeni
kellett velük, mert az abroncsaik már a végét járták.
Bizonyára
örülsz a pontoknak…
Schumacher: Persze. Azt hiszem, alaposan kiegészítettem
a pontszámaimat, hiszen eddig csak két egységem volt. Ezeknek a pontoknak így
még inkább örülök.
Beszéljünk
kicsit a jelenről és a múltról, valamint a kettő közti különbségekről.
Szombaton még kritizáltad a gumikat, és azt mondtad, nem tudod kihasználni a
potenciált. Úgy gondolod, a te képességeidet lekorlátolják?
Schumacher: Engedd meg, kérlek, hogy most csak a nap
pozitív vonatkozásairól beszéljünk.
Ez az első
dobogós helyezésed a Mercedesszel visszatérésed óta. Milyen érzés volt?
Olyan, mint
amilyet elképzeltél, vagy teljesen más?
Schumacher: Nem tudom, mit mondtam akkor és mit nem. De
tény, ez csodálatos érzés. Nemcsak dobogón állni, hanem a mód, ahogyan
létrejött. Ez tökéletesen váratlan volt. Egész hétvégén egy nehéz versenyt
jósoltam. A szombati időmérő végül igen nehéz lett. Elsősorban az én hibáim
miatt. Egyszerűen csúcs, hogy ebből felálltunk és még a harmadik helyet is
elhoztuk. A csapatot és engem is sokat kritizáltak, főleg az utóbbi időben. Ez
a legjobb módja válaszolni a kritikákra. Kimentünk és teljesítményt raktunk az
asztalra. Erre büszke vagyok. És nagyon hálás – na meg izgatott.
Érdekes
dobogó volt. Mit gondoltál, mikor fent voltál és találkozták a két sráccal,
akik téged követtek a Ferrarinál? És aztán persze ott volt még Andrea Stella
is…
Schumacher: Épp ezen viccelődtünk. Andrea Fernando
mérnöke, és egykor a miénk is volt. Bizonyos szempontból még rangsorban is
vagyunk: a versenyző, akivel most dolgozik, első lett. Kimi akivel köztünk
olgozott, második lett. Én meg harmadik. Ez vicces véletlen. De jó volt
találkozni vele. Nagyszerű munkát végeztek. Még jól emlékszem azokra az időkre,
és örülök Fernandónak és a csapatnak, hogy ilyen eredményt értek el. Fernando
is mondott pár szép szót. Úgy gondolom, mindenki együtt érez velem és örül
nekik.
Azt mondtad,
a nyáron fogod eldönteni, miként folytatódjon a sportkarriered. Nos, a nyár
elkezdődött – egy dobogóval. Változtat ez valamit 2013-on?
Schumacher: Nem hiszem, hogy bármikor is beszéltem erről
az időről. És nyárról sem beszéltem soha. Bocsáss meg, de nincs semmi
újdonságom a számodra. Adjátok meg az időt nekem, amire szükségem van, aztán
meglátjuk!
Ha pénzt kéne
feltenned a későbbi világbajnokra, Fernando Alonsóra fogadnál, vagy van még
esélye Sebastian Vettelnek és Lewis Hamiltonnak?
Schumacher: A dolgok gyorsan változnak. Talán
szívesebben tenném a pénzem saját magamra!
Az utolsó két mondat nagyon tetszik! :))
VálaszTörlésReméljük, megéri majd rá fogadni! :)
Törlés