Az ünnep közeleg. Michael Schumacher a hétvégén Spában 300. nagydíján
áll rajthoz. Egy páratlan karrier újabb páratlan mérföldköve. E jeles
alkalomból a német Bild
interjúsorozatot közölt a Hétszeressel. A második részből megtudhatjuk, Schumi miként
vélekedik jelenlegi és múltbéli vetélytársairól; elárulja, melyik a Hétszeres legkedvesebb
trófeája; és mennyire ropognak azok a vén csontok egy-egy versenyt követően. De
szóba kerül még a Facebook, az euró övezet és Szíria gondjai is; hogy végül
érett példát kapjunk a család, az otthon és haza fogalmai közti különbségekről
is.
Spában a háromszázadik versenyét teljesíti. Fussuk át még egyszer
Forma–1-es tempóban az Ön karrierjét! A legnagyobb ellenfele?
Schumacher: Volt egypár, de csak egyetlen egy maradt egy bizonyos
szint felett. Senki mást nem tiszteltem annyira a pályán és azon kívül, mint
Mika Häkkinent. Vele mindig távolságtartóan, ésszel és fair módon küzdöttünk.
A legszebb serlege?
Schumacher: Természetesen a világbajnoki trófea.
Van belőle hét.
Schumacher: Igen, persze. De nekem van egy eredeti bajnoki
serlegem.
És a többi csak másolat?
Schumacher: Pontosan. A bajnok a végén mindig az eredeti kupát
kapja meg, de azt végül mindig vissza kell adnia az FIA-nak. Nekünk viszont
szabad másolatot készítenünk. Egyszer, egy gyenge órájában kihúztam Bernie-ből
egy ígéretet, hogy megtarthatom az eredetit. Amikor eljött az ideje, először
nagyon nem akarta ezt. De annyira akaratos voltam, hogy végül odaadta.
A jelenlegi legjobb versenyző?
Schumacher: Fernando Alonso. Már teljesen kinőtte magát. Vannak
olyan időszakok, amikor minden összejön, de az ilyenekért meg kell dolgozni. És
ő megtette.
Van még olyasmi, amit egy olyan kétszeres bajnoknak, mint Sebastian
Vettel, tudnia kell?
Schumacher: Sebastian nagyszerű figura és nagyszerű versenyző,
akinek ellenszélben kell boldogulnia. Ez egy tanulási szakasz. Hogy jó győztes
légy, tudni kell veszíteni is. Én tudom, hogy a versenyzők nem szívesen
veszítenek, ez alól magam sem vagyok kivétel (nevet), de ez hozzátartozik a
fejlődésedhez. Csak akkor fognak tisztelni és tudod élvezni a győzelmet, ha
előbb megtanulsz veszíteni. Az élet egy hullámvasút, és ezt el kell fogadni.
Ön 43 éves. Milyen az egészsége? Gyakrabban hasogat?
Schumacher: A ropogós korszakomba érkezem (grimaszol). Egy kicsit
fáj elöl, egy kicsit fáj hátul… Nem, szerencsére egészséges vagyok. Az orvosom
mindig azt mondja, „szerencséd van”. Egész jóledzett és jó felépítésű vagyok,
és talán éppen ez óvott meg a 2009-es motorbalesetemkor is. Különben a
sérüléseim talán súlyosabbak lettek volna.
Az eddigi legsúlyosabb balesete volt?
Schumacher: Igen, bizonyos tekintetben. Akkoriban ez nem tudatosult
bennem. Azonnal elszálltam, és az ember csak később fogja fel, ez mit is
jelent, amikor már a kórházban fekszik.
Sosem ment el félelemmel otthonról?
Schumacher: Még sosem történt velem ilyen.
Visszatérése óta nem volt túl sok szerencséje a Mercedesszel. Még áll a
kijelentése, hogy bajnok akar lenni velük?
Schumacher: Az idei évből kiindulva nincs értelme a bajnokságról
beszélni. És hogy a következő évben mi történik, még nem világos. Remélem, idén
még felkeltjük a figyelmet egy-két alkalommal. Talán újra lesz még egy esős
versenyünk is…
Mi foglalkoztatja Önt a Forma–1-en kívül? Az euróval kapcsolatos
félelem, az infláció vagy Szíria téma a Schumacher-házban?
Schumacher: Természetesen naprakészek vagyunk arról, mi zajlik a
világban. Nyilván nem csak arról beszélünk, ki melyik autóban ül, hanem arról
is, miként képzeljük el a jövőt. Elértük, hogy anyagilag függetlenek vagyunk,
és ezt olyan sokáig akarjuk megtartani, ameddig lehet. Nem csupán magunk, de a
családunk jövője miatt is.
Fent van a Facebookon vagy a
Twitteren?
Schumacher: Nem. Nem ilyen erős a közlési vágy bennem.
Körberepülte már a világot, már mindent látott – hol van a legszebb
hely?
Schumacher: Ha reggelente fölkelek és sétálni mehetek az öt
kutyámmal, én vagyok a legboldogabb ember. Az én legszebb helyem az otthonom.
És mit jelent számára az otthon? Élt Monacóban, aztán Svájcba költözött.
Nagy felbolydulás támadt az Ön kijelentése miatt, miszerint Svájc az Ön
otthona.
Schumacher: Úgy gondolom, az emberek sok mindent rosszul
értelmezhetnek ezzel kapcsolatban. Svájcban élek, jól érzem magam Svájcban, ott
van az életünk központja. Ahol a családom van, ott van az otthonom. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy emiatt megtagadnám az országot, ahol születtem, ahol a
gyermekkoromat töltöttem, ahol a családom és a barátaim élnek. Ha Svájcot is
nevezem az otthonomnak, a szívemben még akkor is német vagyok és mindig is az
leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése